7 sokat kárhoztatott szokás, ami azt bizonyítja, hogy okosabb vagy, mint gondolnád
A rossz szokások többsége csak nagy dózisban ártalmas, kis adagokban zavartalanul be tudnak épülni a mindennapokba. Különösen akkor, ha még hasznosak is. Mint például a körömrágás.
A szüleink, a barátaink, a tanáraink, a munkatársaink joggal korholhatnak, amiért lassúak, lusták és pontatlanok vagyunk, mindezt csak akkor rédemes a szívünkre venni, ha a rossz szokás tényleg ártalmas. Egyébként nyugtázzuk szelíd mosollyal a bírálatot. Lássuk, milyen előnyei lehetnek a rossz szokásoknak!
Halogatás
Könyvtárnyi irodalma van annak, az emberek miért szeretik elodázni a dolgokat és hogyan kell ez ellen küzdeni. Adam Grant, a Wharton egyetem professzora szerint azonban tágabban kellene felfognunk a halogatás fogalmát. A halogatás nem csupán lustaságból fakadhat, azt is jelentheti, hogy várjuk, mikor jön el a cselekvés ideje. Vagyis a halogatással időt adunk magunknak arra, hogy kialakítsuk a koncepciót és megtaláljuk a tökéletes megoldást.
Grant szerint például Steve Jobs, az Apple alapítója sokat profitált abból, hogy halogatta bizonyos feladatok elvégzését.
„Steve Jobs rengeteg időt fordított egyes projektek elindításába és sokáig latolgatta a lehetőségeket. Ez az idő nem ment kárba, mert komplexebb ötleteket sikerült kidolgozni, míg ha rögtön fejest ugrott volna a végrehajtásba, a legközönségesebb és legkézenfekfőbb lehetőségeket valósítja meg.”
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Körömrágás
Kutatók 1000 kisgyereket viszgáltak ötéves koruktól. Amikor a gyerekek 5, 7, 8 és 11 évesek voltak, megkérdezték a szüleiket, rágják-e a körmüket és szopogatják-e a hüvelykujjukat. A gyerekek harmadának egyik vagy másik, esetleg mindkettő a szokása volt.
Amikor a gyerekek 13 évesek voltak, illetve 32 éves felnőttek lettek, allergiatesztet végeztek velük. Könnyű kitalálni, hogy a körömrágók és ujjszopogatók között jóval kevesebb volt az allergiás.
A kutatók ugyanakkor figyelmeztették a szülőket, hogy bátorítsák a gyerekeket körömrágásra és ujjszopásra. Előbbítől ugyanis sérülhet az ujj bőre, és a kórokozók könnyebben bejuthatnak a szervezetbe, utóbitől pedig egenetlenül nőhetnek a fogak.
Panaszkodás
Nagyon idegesítő, ha valaki folyton panaszkodik valamire, legyen az az időjárás, a szomszédok viselkedése vagy az adórendszer. Egy friss kutatás szerint azonban a tudatosan panaszkodók – akik a panaszukkal valamit el akarnak érni – boldogabbak, mint azok, akik szimplán ventilálnak.
Ha már panaszkodunk, igyekezzünk úgy kifejezni a negatív gondolatainkat, hogy nem bosszantunk fel másokat és nem nagyítjuk fel a problémát.
Guy Winch pszichológus szerint a panaszkodásnak megvan a maga helyes módja.
„Akkor panaszkodunk hatékonyan, ha a probléma orvosolható és a megfelelő személyt célozzuk meg, akinek módjában áll segíteni.”
A hatékony panasznak három rétege van. Először is: a problémánkat úgy kell megfogalmazni, hogy a másik ne kényszerüljön defenzívába. Másodszor: rosszindulat nélkül panaszkodjunk. Végül érzékeltessük, hogy bármilyen segítségért nagyon hálásak leszünk.
Rágózás
Állásinterjún, értekezleten, bírósági tárgyaláson nem szabad, ez egyértelmű. De ha magad vagy, serkentheti a produktivitást és pihentethet.
Számos kutatás bizonyítja, hogy a rágózás élénkít, például a rágózó kísérleti személyek intelligenciatesztje jobban sikerült, mint akiknek üres volt a szája.
Más kutatások szerint a rágózás jobb kedvre derít és csökkenti a kortizol nevű stresszhormon szintjét.
Az íróasztal rendetlenül hagyása
A zseni a káoszban is megtalálja, amit keres, tartja a tréfásnak szánt mondás, de ha már teljesen áttekinthetetlen az íróasztal, tényleg ideje rendet tenni.
Ám egy friss kutatás arra jutott, hogy ha teljes felfordulás va az íróasztalon, az növeli a bútor tulajdonosának produktivitását, mert más területen igyekszik megteremteni a rendet, ha már az asztalon nem sikerül.
Mocorgás, babrálás
Nyilvánvaló, hogy egy fontos megbeszélésen nem ajánlott hintázni a széken, az ujjakkal dobolni vagy hajat prödörni, mert a másik arra a következtetésre juthat, hogy a kelleténél idegesebbek vagyunk, de ha rosszabb napja van, arra is gondolhat, hogynem eléggé érett a személyiségünk.
Egy kutatás viszont kimutatta, hogy akik az íróasztaluknál, munka közben mocorognak és babrálnak valamit, hosszabb ideig élnek, mint azok, akik sóbálványként ülnek a helyükön. Az összefüggés valószínűleg az, hogy a mocorgásnak stresszlevezető hatása lehet.
Ábrándozás
2010-ben megjelent egy kutatás, amely szerint a folytonos ábrándozástól boldogtalanabbak lehetünk.
Más a helyzet viszont a rövid, tudatos ábrándozással. A Harvard Business Review-ban megjelent kutatás szerint ha egy nehéz feladat megoldása közben 12 percig ábrándozunk, aztán visszatérünk a munkához, könnyebben megtaláljuk a megoldást, mert frissült a kreativitásunk.
A The Independent cikke nyomán
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!