4 tipp, hogyan legyen a munkahelyi kérdőívekből értelmes és hasznos párbeszéd
Senki sem szereti kitölteni a felméréséket, hiszen elég unalmas 50 db, hasonlóan megformázott kérdésre rákattintani. Pedig a kérdőívek segítségével megérhetünk olyan dolgokat, mint például az elköltekezettség vagy a vállalati kultúra perspektívái. A vállalatok sokkal jobb betekintést nyerhetnek ezekbe, ha a kérdéseket a szokásosnál másképp vezetik fel, fogalmazzák meg.
Ha megkérdezzük magunktól, mi a különbség egy 10 perces beszélgetés és egy 10 perces felmérés között, a válasz egyszerű: az első rövidnek tűnik, a második pedig túl hosszú procedúrának. A kihívás tehát az, hogyan érjen többet egy felmérés egy beszélgetésnél. A Tlnt egyik HR-es szerzője, Joris Luijke szerint az alábbi megoldások jöhetnek szóba:
#1. Kíváncsiság
A felmérések összehasonlításakor fontoljuk meg a beszélgetési folyamat megváltoztatását az adott személy válaszaitól függően. Ez bevonja a válaszadót a beszélgetésbe, és motiválja arra, hogy részt vegyen. Napjainkban a modern felmérési platformok lehetővé teszik a negatív válaszok nyomon követését olyan kérdésekkel, mint például: „Meg tudná magyarázni ezt egy kicsit jobban?” Vagy épp ellenkezőleg, a pozitív válasz esetén is feltehető a kérdés: „Mitől érezte magát így, hogy meg tudjuk újra ismételni?”. Az ilyen típusú típusú kérdések megmutatják, hogy tényleg érdekel minket munkavállalóink véleménye.
Ha a válasz több feltárást igényel, mindenképpen tegyünk fel nyomon követési kérdéseket. Ezáltal a válaszadó úgy érezheti, hogy nem csak egy adott válaszra vagyunk kíváncsiak, hanem minden válasz számít.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
#2. Ütem
Ahogyan az emberek a kérdőív kérdéseire válaszolnak egy 5 pontos skálán, egyáltalán nem adják vissza egy normál beszélgetés menetét. Hiszen a párbeszédben vannak szünetek, ütemváltások, és néha felmerül az igény a további magyarázatokra. Hogyan lehet mindezt a felmérésben utánozni? Joris Luijke tapasztalata szerint ha a felmérések folytonosságában is vannak kisebb szünetek, az sokkal nagyobb elkötelezettséget eredményez. Például az emberek nagyobb figyelmet fordítanak a képekkel illusztrált kérdésre. Még a komolyabb párbeszédeket is fel lehet dobni egy GIF-fel. Felméréstől függően a videók segíthetnek egy kérdés vagy egy koncepció kidolgozásában is.
#3. Bátorság
Csakúgy, mint a való életben, a beszélgetésnek nem sok értelme van, ha kikerüljük a nehezebb témákat. A kihívó kérdéseket nem szabad elkerülni, sőt mindenképpen váljanak fő beszédtémává. Ha a kérdőívben nem szerepel legalább egy kemény kérdés, akkor a problémát a folyosón, pletyka formájában fogják az alkalmazottak kibeszélni, ami nem tesz jót a reputációnknak. Az emberek jobban tisztelik a vezetést vagy a HR-csapatot, ha azok hajlandóak megnyílni és bármely témáról beszélgetni – legyenek ezek jók vagy rosszak, netán kellemetlenek. A nehéz kérdések megfogalmazása a bizalom kultúráját erősíti.
#4. Átláthatóság
A napi beszélgetések újabb és újabb témákat hoznak fel, ami felszabadító. A felmérések visszajelzése azonban gyakran eltűnik a HR fekete lyukában, ami igencsak frusztráló. Próbáljuk meg minél átláthatóbbá tenni az eredményeket. A hosszabb elkötelezettségi felmérések esetén fontoljuk meg, hogy az eredményeket inkább személyesen mutatjuk-e meg a válaszadóknak egy esetleges cselekvési terv kíséretében. A visszajelzések alapján nyíltan megvitathatjuk szándékunkat, amitől az emberek motiváltabbak lesznek a beszélgetésekre. A megfelelő lépések megtételével az alkalmazottak a jobb válaszaikkal mondanak majd köszönetet az igyekezetünkért.
A Tlnt.com cikke nyomán
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!