Mit tegyek, ha a munkavállalóm nem elkötelezett?
Sok oka lehet, amiért egy alkalmazott nem elkötelezett. Előfordulhat, hogy a dolgozó megpróbált már számtalanszor különféle ötleteket javasolni a problémák megoldására, és valami ilyen válasszal találkozott: „köszi, megpróbáltuk, de nem működött”. Bizalmatlansága fakadhat más szervezetek nemtörődömségéből és rossz gyakorlatából is.
A munkavállalók azt sem szeretik, ha hülyének nézik őket. Még azok is, akikről azt gondoljuk, tele vannak önbizalommal, vonakodhatnak attól, hogy rossz helyzetbe kerüljenek, és inkompetensnek tűnjenek. Hogy milyen múltbeli tapasztalataik vannak, sokat számít itt is. A megalázás emlékei hosszú ideig tarthatnak. Elkötelezetlenné tehet az is, hogy sokan nőttünk fel olyan korban, ahol előírták, ki beszélhet és miért. Ma már tudjuk, hogy a jó ötletek különféle tapasztalatból származnak. Vannak, akik még ezt a régi paradigmát hordozzák, ezért engedélyt kell nekik adni az ötletek és a megoldások nyújtására. Néhányan pedig természetesen vonakodnak attól, hogy olyan témákról beszéljenek, amelyeket nem ismernek. Néha a legjobb ötleteket olyan kérdések hozzák, melyek elsőre nem tűnek túl okosnak.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
Mit tehetünk?
Hogyan hozhatunk létre olyan környezetet, ahol a munkavállalók mernek beszélni és hozzájárulnak a munkához. Íme néhány mód:
Létre kell hozni a pszichológiai biztonság környezetét. Tekintsük át a csapatunkat. Az összes tagja értékeli a másik hozzájárulását? Ki ad verbális, ki ad nem verbális visszajelzést? Mások leállítása sok formában ölthet testet, pl. szemforgatásban vagy egyértelmű nem-ben. Vezetőként a csapat egésze felé kell elvárásokat támasztanunk, de az elvárásokat egyénileg is beállíthatjuk úgy, hogy segítünk másoknak sokkal tudatosabbá válni a saját viselkedésére a csapatban. Emellett ne feltételezzünk senkiről semmit: jó eséllyel fogalmunk sem lehet róla, mi folyik az alkalmazottak fejében, nem ismerhetjük a motivációjukat.
Erős eszköz a kezünkben, ha tükröt mutatunk az embereinknek, elmagyarázzuk, mit látunk, és megkérdezzük, miért van ez. A nonverbális kommunikációs eszközök segíthetnek, ezért legyünk őszinték azzal kapcsolatban, amit látunk és amit elvárunk. Tegyünk fel jó kérdéseket, hogy megértsük, hol lehet ellenállás, anélkül, hogy túlságosan belegázolnánk a másik magánéletébe.
Kérjünk visszajelzést és várjunk
Miután megadtuk az engedélyt, és kifejeztük elvárásainkat mások hozzájárulásáról, üljünk le, és figyeljük meg. Nem fog túl sokáig tartani, hogy meglássuk, ha valaki nem akarja „játszani a játékot”. Ha ez a helyzet, akkor nem lesz megfelelő munkatársunk. De ha látjuk az érdeklődés szikráit, akkor kísérleteket tehetünk a munkavállalók ösztönzésére. Lehet, hogy kis darabokra kell osztanunk a feladatokat, de próbáljuk ki a javaslataikat, és tudassuk velük, mennyire értékes a hozzájárulásuk.
Vezetőként szükségünk van az alkalmazottak munkájára, olyanokéra, akik hajlandóak ötleteket adni. Fektessük le az elvárásokat, generáljunk bizalmat és biztonságos teret az ötleteknek. Ha még mindig nem járulnak hozzá a munkához, akkor viszont itt az ideje elgondolkodnunk azon, vajon az adott munkavállaló a megfelelő munkakörben van-e.
A Tlnt.com cikke nyomán
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!