5 ok, amiért halogathatsz

A probléma megoldásának első lépése az, ha rájössz, miért is halogatod a dolgaidat…

Ha az utolsó pillanatig halogatod a dolgaidat, ne hidd azt, hogy egyedül vagy. Egy több mint 2000 szakember részvételével készült felmérésben a válaszadók 88 százaléka állította azt, hogy legalább egy órát halogattak a megelőző napon, majdnem 9 százalékuk a munkaidejük legalább felét halogatással vesztegette el.

A halogatás nemcsak károsítja a produktivitást, de mérhető hatással is van az egészségre. A dolgok halogatása hozzájárul a stresszhez, a szorongáshoz, a depresszióhoz, az élettel való elégedetlenséghez, és akár az olyan krónikus betegségekhez is, mint például a magas vérnyomás vagy a kardiovaszkuláris betegségek – állítja a New York Times.

Szóval akkor miért is csináljuk?

Személyiségedhez is tartozhat

Rossz hír, hogy bizonyos esetekben a halogatás akár annak szerves része lehet, akik vagyunk. A személyiségünk része a lelkiismeret, amelyet néhány ember fontosnak tart, de vannak olyanok is, akiknek nem számít annyira – ők fognak halogatni. A lelkiismeret alacsony szintje összefügg a halogatási hajlammal. Ha ebbe a típusba tartozunk, a határidők kiszabása segíthet. Ha például van egy projekt, amely 45 napig tart, de hajlamosak vagyunk a 43. napon belekezdeni a munkába, akkor állítsunk fel korábbi részhatáridőket, teljesíthető mérföldköveket, majd ezt kössük össze a jutalmazással, esetleg apróbb büntetésekkel is. Ha például a 30. napig nem vagyunk készek egy részfeladattal, akkor egy hónapig nem vásárolhatunk magunknak ruhát.

A feladat kellemetlen

Másik általános oka a halogatásnak, ha a feladat egyáltalán nem élvezetes. Ebben az esetben ha úgy érezzük, hogy halogatjuk a feladatot, fontoljuk meg, mi fog történni, ha nem végezzük el. Például lehet, hogy nem kellemes egy orvosi vizsgálat, de egy megbetegedés még kellemetlenebb. Keressük meg azt a pozitívumot, amely indokolja a listánkon szereplő feladat elvégzését.

A feladat értelmetlensége

A halogatás másik oka, ha feladatnak nincs sok értelme, céltalan vagy eredménytelen. Ha mégis muszáj elvégeznünk, keressük meg az ehhez szükséges motivációt, amely lehet külső vagy belső. Egy külső motiváció (például valaki stresszel minket a munka elvégzésével) rövid távon lehet működőképes, ám nyomást idéz elő, ami miatt később visszahúzódhatunk, és valóban halogathatni fogunk. A belső motiváció alkotóeleme az autonómia, az, hogy teljes felelősséget vállalunk az életünkért. Ez sokkal jobban megakadályozza a halogatást.

A fókusz hiánya

Ha nincs elég akaraterőnk a feladat teljesítéséhez, az is okozhat halogatást. Ilyenkor a késlekedés oka egy japán közmondáshoz hasonlítható: „A vízió cselekvés nélkül csak álmodozás, a cselekvés vízió nélkül rémálom.” A vízió cselekvés nélkül akkor fordul elő, ha megpróbálunk változtatni egy viselkedésen vagy egy szokáson, de hiányzik az akaratunk, hogy megtegyük a cél felé való elmozduláshoz szükséges intézkedéseket. A cselekvés vízió nélkül azonban még ennél is rosszabb, hiszen ilyenkor a túl sok prioritás tönkretehet minket, ezért a legegyszerűbb lehetőséget választjuk a terhek alóli menetsüléshez: a közösségi médiát vagy a YouTube-ot. Szükségünk van egy jövőképre, amely segíthet nekünk saját erőinkre összpontosítani. Ha rendelkezünk ilyen látomással, sokkal könnyebb arra koncentrálni, amely igazán fontos.

A kudarctól való félelem

A halogatás érzelmekhez is kapcsolódik. A fontos feladatok nehezebbek, nem egyértelműek, és a bizonytalanság érzeteit kelthetik bennünk. Ha az utasítások pontosak, és tudjuk, mire számíthatunk, könnyebbé válik új projektekbe kezdeni. Ellenkező esetben a sok érzelem növelheti a halogatás kockázatát. Ha félünk a kudarctól, nagy eséllyel kezdünk valami kevésbé kockázatosabb feladatba. Pedig a nem-cselekvésnél jobb a kudarc. Az emberek az életük végén nem azt sajnálják, amit tettek, hanem azt, amit nem. Nem az eredmény a fontos, hanem az, hogy kipróbáljunk valami újat.

A Fast Company cikke nyomán

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!