Ez az 5 legártalmasabb tévhit a munkahelyi elkötelezettséggel kapcsolatban

szerző: Jobline
2019 október 09.

Nem olyan komoly a helyzet, ahogy a HR-szakmában vélelmezik, de több szempontból is rossz a cégek hozzáállása.

Ha a kezünkbe veszünk egy üzleti magazint, végigpásztázzuk a közösségi médiaposztokat, vagy részt veszünk egy HR-konferencián, mindenhol reménytelenségbe süllyesztő statisztikákkal találkozunk a munkavállalói elkötelezettséget illetően. „8 munkavállalóból 7 nem elkötelezett, és nem járul hozzá pozitívan a munkához” – az ilyen állítások vajon valós tényeken, megbízható kutatásokon alapulnak? Az igazság az, hogy nem teljesen. Ha csak a józan eszünkre hallgatunk, könnyen megláthatjuk, hogy ha 8 munkavállalóból 7 valóban nem elkötelezett lenne, akkor az minden vállalkozás számára katasztrófát jelentene.

 

Amikor a munkavállalói elkötelezettségről esik szó, gyakran nehéz megkülönböztetni a fikciót a valóságtól. Nézzünk néhány tévhitet, amelyekkel nagyon népszerűek, ám valójában valóságalapjuk nem túl sok van:

 

# 1. tévhit: A munkaerő legnagyobb hányada elkötelezetlen
Tracy Maylett munkáltatói elkötelezettséggel foglalkozó szakember, ügyvezető és író a Munkáltatói élmény című könyvéhez több mint 24 millió választ nézett át kutatásokból. Arra jutott, hogy világszerte mindössze 5%-ra rúg azok száma, akik a legkevésbé elkötelezettek, és ez az eredmény fényévekre esik a HR kiadványokban megjelenő megdöbbentő adatoktól. Saját kutatásában azt találta, hogy globálisan a munkavállalók 32%-a elkötelezett teljesen (ők a „lelkes bajnokok”), 48%-uk a kulcsfontosságú résztvevők (az „erősek és biztosak”), és 16%-uk esik abba a csoportba, amelynek tagjait úgy lehetne leírni, mint akik még várnak arra, hogy elkötelezetté váljanak. Ez annyit jelent, hogy a fennmaradó munkavállalók 20%-a vagy teljesen elkötelezetlen (4%), vagy helyzettől függően elkötelezett (16%), vagyis nem mindennel tud azonosulni. Ettől függetlenül az elkötelezettség kérdésének továbbra is fő napirendi ponton kell lennie minden vállalat számára, illetve mérni kell és javítani rajta, ha szükséges.

 

Nézd meg legfrissebb állásainkat:

BUDAPESTI ÁLLÁSOK

KÜLFÖLDI ÁLLÁSOK

ADMINISZTRÁCIÓS ÁLLÁSOK

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK

IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK

ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK

HR-ES ÉS MUNKAÜGYI ÁLLÁSOK

 

# 2. tévhit: A munkavállalói elkötelezettség megfizethető és megszerezhető külső dolgokkal
A csócsóasztalokkal, csúszdákkal, babzsákokkal teli modern munkahelyek mindent meg akarnak tenni azért, hogy túllicitáljanak egymáson, és ők biztosítsák a legvonzóbb munkakörnyezetet a jelöltek számára. Míg ezek egy része valóban kielégítő munkakörnyezetet teremt, sajnos egy külső megoldás sem vonja magával a hosszú távú elkötelezettséget. Pszichológiai kutatások is bizonyítják, hogy amikor magasabb jövedelmi szintre vagy életszínvonalra kerülünk, gyorsan alkalmazkodunk az újhoz, és nem sokáig maradunk elégedettek.

Ha a munkatársak elégedettségét mindenféle trendi cicomával vagy a higiéniai tényezők fejlesztésével próbáljuk megvenni, akkor rájövünk, hogy sosem elég. Ha bónuszt adunk nekik, az már elvárás lesz a következő év végén. Ez nem kapzsiság, ez az emberi természet.

 

 

 

# 3. tévhit: A munkavállalói elkötelezettség felmérése elkötelezettséget teremt
Az elkötelezettség feltérképezése hasonló ahhoz, amikor vérnyomást mérünk. Fontos, mivel jobban megértjük az illető egészségi állapotát. Ugyanakkor ez magában nem teremt egészséget. Ha például magas vérnyomást mértek nálunk, számos választási lehetőségünk van: elmegyünk egy másik orvoshoz annak reményében, hogy ő jobb hírekkel szolgál. Vagy struccpolitikával élünk, és azt mondjuk magunknak, „a vérnyomásom ellenőrzése nem azt adta, amit szerettem volna, ezért nem mérem meg többet”. Vagy az orvossal együttműködve kezelni kezdjük azokat a területeket, amelyek javíthatják a vérnyomásunkat és általános egészségi állapotunkat: például kevesebb nátriumot fogyasztunk, pihenünk, meditálunk, leszokunk a dohányzásról, esetleg gyógyszert veszünk be. Ugyanez vonatkozik minden szervezetre is. A mérés önmagában nem növeli az elkötelezettséget.

Az elkötelezettség mérése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy feltérképezzük a szervezet „egészségi állapotát”, ám csak akkor ér valamit, ha az eredmények tükrében cselekvési tervet dolgozunk ki a változásért.

 

# 4. tévhit: A munkavállalói elkötelezettség, a munkahelyi boldogság és a munkavállalói elkötelezettség szinonimák
Sokan összekeverik a munkavállalók elkötelezettségét az elégedettséggel. Utóbbi pedig tranzakciós és szerződéses: a vállalat a munkavállalóknak a munkájáért cserébe bizonyos alapokat – kompenzációt, eszközöket és erőforrásokat – nyújt. Mind a dolgozóknak, mind a vállalatnak folyamatos bele kell fektetnie a kapcsolatba, és törekedni az egyensúlytalanságok kiküszöbölésére.

Ezzel szemben az elkötelezettség nem tranzakció, hanem érzelmi állapot, amelyben szenvedélyt, lendületet, elkötelezettséget érzünk a munka iránt. A lehető legjobbat nyújtjuk magunkból.

Shawn Achor boldogságkutató a boldogságot egyfajta örömként írja le, amit a saját maximális potenciálunk felé haladás miatt érzünk. Mivel a boldogság egy érzés, és az elkötelezettségtől válunk tevőlegessé, simán előfordulhat, hogy valaki úgy boldog, hogy nem elkötelezett, és fordítva.

 

# 5. tévhit: A cég felelős az elkötelezettségünkért
Egy vezetők és más személyek kitűnően tudnak olyan helyzeteket létrehozni, amelyekben az emberek motiváltakká válnak. Ám a motiváltság és az elkötelezettség valójában választás kérdése. Míg a vezetői szerep fontos eleme, hogy olyan környezetet teremtsen, ahol a dolgozó az elkötelezettséget választja, végsősoron a dolgozó lesz a felelős ezért a döntéséért.

Az elkötelezettség 50/50 %-os befektetés. A szervezet a felelősség 50%-át birtokolja (ő teremti meg a környezetet), és a munkavállalóé is épp ennyi (ő dönti el, hogy elkötelezett lesz-e). Természetesen nem minden környezetben van meg ez a választása a munkavállalónak.

 

A valós elkötelezettség mágia, és eredményeket hoz magával. Érzelmeket és cselekvést is magában foglal, ahogy szabad megítélés szerinti erőfeszítéseket is. Az a munkavállaló, aki megtalálja az értelmet, az önállóságot, a növekedési lehetőséget, a hatni tudást és a kapcsolatokat a munkájában, elkötelezetté válik. A juttatások, felmérések, de még a boldog dolgozók sem eredményezhetik ezt.

 

Tlnt.com cikke nyomán

 

 

Kövess minket a Facebookon!

Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!

 

Ajánlom e-mailben Megosztom linkedinen