Nyári munka diákoknak: indul a roham

A tanév végével rengeteg diák elmegy munkát keresni némi plusz költőpénz reményében, emellett a cégeknél is elindul a szabadságolási szezon, így lehetőség is bőven van.

Csak a FürgeDiák iskolaszövetkezenél idén összesen 25 ezer fiatalt várnak, akik dolgozni szeretnének - közölte Simon Balázs, az iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója a jobline.hu-val. A "roham" június közepén éri el a csúcsát, de a rutinosak, valamint az egyetemisták, főiskolások már sokkal korábban bejelentkeztek a munkavégzésre. Ez azért is lehet fontos - magyarázta Simon Balázs - , mert a munkák kiosztásánál figyelembe veszik a jelentkezés sorrendjét is.

Akik kifejezetten a "nyári munkákra" utaznak, azok jellemzően csupán 1-2 hónapig dolgoznak, a nyár végén ugyanis szeretnék felélni, elbulizni a keresett pénzt, esetleg elmenni belőle egy komolyabb nyaralásra. Éppen ezért augusztusban már jóval problémásabb diákokat találni a meghirdetett munkákra.

Jogi háttér

A diákmunkát a Munka törvénykönyve szabályozza, ezen legutóbb tavaly augusztus eljesén módosítottak, ami szerint a diákmunkát atipikus foglalkoztatási formaként kell kezelni. Legálisan 16 éves kortól lehet dolgozni, de az iskolai szünetekre van egy kedvezményes kitétel, miszerint az a 15. életévet betöltött fiatal is vállalhat munkát, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja tanulmányait.

Adózás

A diákmunkák adózási szabályaival a héten már foglalkoztunk. A tanuló alkalmazható munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel), vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként (pl. bébiszitter). Ezeken felül érdemes megemlíteni, hogy vannak kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási formák is. Ilyen lehet például az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés.

Iskolaszövetkezettel, vagy nélküle?

Simon Balázs elmondta, hogy "magánszervezésben", ha nem elég körültekintő az ember, nagyon mellé lehet nyúlni. Természetesen nem kizárt, hogy így nem lehetne megfelelő munkát szerezni, csak mindig oda kell figyelni arra, hogy legyen írásos munkaszerződés, valamint hogy abban ne legyenek apróbetűk.

Az iskolaszövetkezetek biztosítják a fiataloknak mindazt, ami garantálja, hogy ne verjék át őket. Odafigyelnek a jogbiztonságra, hogy legyen érvényes munkaszerződés, írásban kapja meg a hallgató a feltételeket, és csak azokat lehet számon kérni rajta a későbbiekben.

Garantálják az anyagi biztonságot is, az iskolaszövetkezet ugyanis felelősséget vállal azért, hogy a diák mindenképp megkapja a bérét. Ezeken felül a munkahelyi környezet biztonságára is odafigyelnek, ugyanis olyan helyre nem engedik a diákokat, amit nem ellenőriztek korábban, így védve a hallgatók testi és egészségi biztonságát.

A diákok legnagyobb része a feldolgóiparban, a mezőgazdaságban, valamint a kereskedelemben tud elhelyezkedni, itt az órabérek a minimálbér környékén mozognak, 535 Ft/óra körül. Ha olyan munkát talál a hallgató, amihez már valamilyen szakképzettség szükséges (például csúszdaőr, medenceőr), valamivel jobban lehet keresni, 550-600 Ft között mozognak az óradíjak.

A legjobban a nyelvtudáshoz vagy számítógépes tudáshoz kötött munkák fizetnek, ezeknek a munkadíja vidéken 6-800 Ft/óra, Budapesten pedig 800-1000 Ft/óra. Simon Balázs hozzátette, hogy az ilyen jellegá munkák viszont nem haladják meg a teljes kínálat 10 százalékát. Érdekességképp hozzátette, egy kimagaslóan jó keresetű diákról tud, aki egy bankban dolgozik rendszergazdaként, és havi 300 ezer forintot visz haza.