Ezt okozza a túl sok halogatás a testednek és az agyadnak
A halogatás jó érzés, hiszen néha jólesik felmenteni magunkat a munka alól, azonban az agyunk ezt másképp gondolja. Amikor úgy döntünk, hogy inkább tévét nézünk pl. mosogatás helyett, küzdelmet indítottunk el az agyunkban a homloklebenyi rész, vagyis a prefrontális kéreg és a limbikus rendszer között.
Halogatni jó érzés
Legtöbbünk az életünk bizonyos pontján halogatni kényszerülünk, ám minden 5. ember kényszeresen műveli ezt. Ők a krónikus halogatók, akikben ez a viselkedés sokkal nagyobb károkat okoz, ahogy azt vélni mertük. Amikor a munka helyett például inkább a tévézés mellett döntünk, akkor a prefrontális kéreg, amely a hosszú távú célokat határozza meg, és az önuralomért felelős, azt sugallja, hogy a mosatlan edények nem fogják saját magukat elmosogatni. Másrészről viszont ott van a limbikus rendszerünk, amely az örömért, a vágykeltésért és a jutalmazásért felelős, és ami azt mondja, az edények elmosogatása egyáltalán nem szórakoztató, ezért jobban tesszük, ha valami más csinálunk. A halogatás lényegében tehát a boldogság irányába terel minket, jó érzéssel tölt el. Ám mert jó érzés, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy jót is tesz nekünk.
A halogatók rosszabbul teljesítenek
Hogy miért nem egészséges halogatni? Számos tanulmány azt mutatta, hogy azok az egyetemi hallgatók, akik halogattak, sokkal alacsonyabb eredményeket értek el a szemeszter végén, mint azok, akik nem így tettek. Sőt nagyobb valószínűséggel betegedtek meg. Más tanulmányok kimutatták, hogy a halogatók nagyfokú bűntudatot és szorongást éreznek, amikor halogatják a döntéseiket. A krónikus halogatás a kutatók szerint alacsony önbizalommal, energiaszinttel jár, sőt hozzájárulhat a depresszió kialakulásához is.
Összességében tehát elmondható, hogy az életminőségünk rosszabb lesz, ha nem hallgatunk a prefrontális kérgünk szavára. Hiába gondoljuk azt, hogy egy másik munkafolyamat során vagy nyomás alatt majd jobban teljesítünk, nincsenek olyan tanulmányok, amelyek alátámasztanák a krónikus halogatás előnyeit.
Nézd meg legfrissebb állásainkat:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI ÁLLÁSOK
IT ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÁLLÁSOK
ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS KERESKEDELEMI ÁLLÁSOK
A túl elvont feladatok halogatást okozhatnak
A tudósok több tucat vizsgálatot készítettek azért, hogy segítsenek a krónikus halogatóknak. Felfedezték, hogy rengeteget számít, hogyan gondolkodunk a feladatokról, mert ez megjósolja, hogy milyen valószínűséggel halasztjuk el őket Az olyan feladatok, mint pl. a nyugdíjas korra való előtakarékosság, egy olyan absztrakt terv, amelynek nincs azonnali határideje, ezért mindig belekezdhetünk holnap. Ez a mentalitás viszont oda vezethet, hogy halogatni fogjuk a spórolást.
Hogy elkerüljük ezt a csapdát, sokkal konkrétabbá kell tennünk a fejünkben lévő feladatokat. Egy 2011-es tanulmány felfedezte, hogy azok, akiknek egy illusztrációt mutattak arról, hogyan fognak majd kinézni nyugdíjas korukban, nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy pénzt takarítanak meg öregkorukra, mint azok, akik nem látták önmaguk időskori verzióját. A kép ugyanis kézzelfogható dolog volt, ezért sokkal konkrétabb képet festett az elkerülhetetlen jövőről.
Bármi is legyen a feladat, végezzük el minél előbb. Sokkal jobban kiélvezhetjük pl. a tévéműsorunkat, ha elvégeztük a munkát.
A Business Insider cikke alapján
Kövess minket a Facebookon!
Regisztrálj a Jobline-on, hogy megtaláld álmaid állását és első kézből értesülhess a legújabb munkaerőpiaci trendekről!