Diákmunka: ezek a legfontosabb adózási szabályok

A nyári szünet kezdetével egyre aktuálisabb kérdés, milyen szabályok vonatkoznak a diákmunkára. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal összeszedte a leggyakrabban feltett kérdéseket a diákmunkával és az adózással kapcsolatban.

Az egyik legfontosabb kérdés, amivel talán sokan nincsenek tisztában: a törvény szerint a 16. életévüket betöltöttek létesíthetnek munkaviszonyt, de az iskolai szünetekre van egy kedvezményes kitétel, miszerint az a 15. életévet betöltött fiatal is vállalhat munkát, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja tanulmányait.

A tanuló alkalmazható munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel), vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként (pl. bébiszitter). Ezeken felül érdemes megemlíteni, hogy vannak kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási formák is. Ilyen lehet például az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés.

Adózás

A legelterjedtebb foglalkoztatási forma az, amikor a diák munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. Adózási szempontból így a kereset bérjövedelemnek minősül, ezért a munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget. Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 16 százalék.

A diáknak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat a munkáltató vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő befizetésről, bevallásáról is, tehát a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs kötelezettsége. (Ugyanezek a szabályok vonatkoznak egyébként azokra a hallgatókra is, akik iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát.)

A megbízási szerződés alapján kapott fizetés önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben széles körű költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás.

Tételes költségelszámoláskor a hallgató számlával igazolja elismert költségét. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek.   

Megbízásos jogviszonynál érdemes szem előtt tartani azt, hogy ilyenkor a diákmunkások nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak harmincad részét. Jelenleg egyébként a minimálbér összege 93 000 forint, ennek a 30 százaléka 27 900 forint. Ha ezt az összeget a diák nem éri el, a megbízó nem von le egyéni járulékot, és a biztosítási jogviszony sem jön létre.

Az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony tipikusan az idénymunka szokott lenni (mezőgazdasági, turisztikai), vagy az alkalmi munka. A közterhet ilyenkor a munkáltató fizeti.

A munkavégzés után súlyos hiba lehet, ha a diák nem kap igazolást a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról. A szükséges papírokat az adóévet követő január 31-ig meg kell kapnia a diákoknak, ezek ugyanis nélkülözhetetlenek az adóbevallás kitöltéséhez.