Súlyosan diszkrimináltak egy nőt, mert kismama
Egy pénzintézet anyasága miatt diszkriminálta munkavállalóját - derül ki az Egyenló Bánásmód Hatóság (EBH) hírleveléből.
Míg az OECD-országokban a háromévesnél fiatalabb gyereket nevelő nők fele dolgozik, addig itthon mindössze a 15 százalékuk. A kisgyermekesek nem azért nem dolgoztak, mert ez szerintük az anyasággal nem fér össze, hanem mert a gyes sokszor megnehezíti a nők munkába állását, a munkáltató nem tesz ez idő alatt eleget a kötelezettségének.
Nem akarták visszavenni
A kismamák életében gyakori probléma, amikor egy-két év babázás után újból szeretnének munkába állni, de nem tudják, mihez van joguk és mihez nincs, mit kell elfogadniuk és igaz-e az, amit a munkáltatójuk állít az átszervezésről, az üres álláshelyek számáról vagy éppen a létszámleépítésről.
Egy friss jogeset panaszosa gyermeke hároméves koráig kért fizetés nélküli szabadságot gyed, gyes igénybevétele miatt a pénzintézettől, ahol dolgozott. A gyermek másfél éves kora körül viszontjelezte a munkáltatónak, hogy a fia második életévének betöltését követően szeretne ismét munkába állni. A kismama szerint a munkáltató az anyasága miatt részesítette másoknál kedvezőtlenebb bánásmódban. A cég a gyes alatt nem engedte a kérelmezőt a munkaszerződése szerinti munkahelyén dolgozni, de annak lejártát követően – már a hatósági eljárás időtartama alatt – visszavette eredeti munkahelyére.
A kismama várandósága végéhez közeledve a helyére határozott időtartamra felvettek egy új munkatársat, akit még a szülés előtt betanított. Amikor a gyerek kétéves lett, az anya ismét jelentkezett a pénzintézetnél, ekkor egy másik vidéki kirendeltségen történő munkavégzést ajánlottak fel neki, amit azonban nem fogadott el. A munkáltató tehát a gyes alatt nem engedte kérelmezőt a munkaszerződése szerinti munkahelyén dolgozni. Az eljárás során tisztázódott, hogy más munkavállalóknál a pénzintézet nem kezdeményezte a munkaszerződés módosítását: a munkavégzés helyének megváltoztatását, más településen történő munkavégzést. Ugyanakkor az is kiderült, hogy egy másik munkavállaló is szeretett volna a gyes alatt munkába állni, de a cég neki sem biztosított munkát.
Valós sérelem érte a kismamát
A pénzintézet arra hivatkozott, hogy a panaszos eredeti munkahelyén az adott időszakban nem volt szabad munkahely, és nem volt munkaerőhiány. Ez az állítás azonban nem bizonyult helytállónak. Semmi nem utalt arra sem, hogy a munkáltatónál bármiféle – a munkaerő átcsoportosításával járó – átszervezés, változás lett volna. A cég egyébként nem is hivatkozott ilyesmire.
A hatóság az eljárás során megállapította: a kismamát valós sérelem érte azáltal, hogy a munkáltató nem biztosított számára munkát eredeti munkahelyén. A panaszosra nézve eleve kedvezőtlen, ha a munkaszerződés szerinti, eredeti, megszokott munkahelye helyett egy másik településen kell munkát végeznie.Továbbá a hatóság kimondta, hogy a panaszost ért sérelem egyúttal hátrányt is jelentett a többi (nem gyeses) munkavállalóhoz képest, mivel más munkavállalókat nem ért ilyen sérelem, náluk a munkáltató nem kezde-ményezett munkaszerződés módosítást, őket munkaszerződés szerinti munkahelyükön foglalkoztatta.
A hatóság az eljárás során figyelembe vette, hogy a munkáltató a gyes alatt is megpróbált együttműködni kérelmezővel, felajánlott munkahelyet számára, valamint a gyes lejártát követően kérelmezőt eredeti munkahelyén foglalkoztatta, és hogy a hatósági eljárás során kérelmező egyezségi ajánlatára azonnal pozitívan reagált (az egyezség kérelmező utóbb támasztott további feltételei miatt hiúsult meg), ezért a hatóság enyhe szankciót alkalmazott, és nem szabott ki bírságot. A munkáltató a hatóság határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte, azonban – mivel nem jött el a tárgyalásra és nem kérte, hogy a bíróság azt a távollétében tartsa meg – a bíróság a pert megszüntette.