Kevés a nő a magyar munkaerőpiacon
A hat év alatti gyereket nevelő nők 35 százaléka, a három gyermekesek 20 százaléka dolgozik, és becslések szerint csak egyharmaduk tér vissza korábbi munkahelyére, több mint 50 százalékuk tartósan inaktív – derül ki az OECD-statisztikákból és a Jól-Lét Alapítvány által készített kutatásból.
A munka és magánélet összeegyeztetése komoly feladatot jelent a szülők számára, és nem kisebbet a vállalatoknak, akik minél hatékonyabb és jobb munkaerőt kívánnak alkalmazni. E probléma feloldására is megoldási lehetőséget kínál a 2012. november 6-án megrendezésre kerülő Civil Licit, ahol olyan civil szolgáltatások kerülnek kalapács alá, melyek vállalatok számára nyújtanak segítséget többek között egy-egy HR részterület kiaknázására is.
Munkakörök, pozíciók, felvételi rendszerek, karriermenedzsment folyamatok, munkavégzési formák, munkaidő-modellek, képzések kialakítása – csak néhány azon intézkedési irányok közül, mellyel a HR-szakterület a leginkább tudna hatni arra, hogy munkavállaló-barát illetve anyabarát legyen a vállalat. Mégis a leggyakrabban alkalmazott vállalati HR-eszközök az úgynevezett „extrák” – mint a speciális juttatások, kedvezmények –, amelyek a problémák valódi megoldását tekintve csak a menedzsment-folyamatok után kellene, hogy következzenek.
Kiemelt vállalati feladat a munka és magánélet összeegyeztetése
Egy 2008-as Gallup kutatás a munka és magánélet összeegyeztetését vizsgálta, amelyben a gyermeknevelés feladataival kapcsolatos foglalkoztatási preferenciákra is kitértek. Az Európai Unió tagállamainak munkavállalói közül 51%-a válaszolta azt, hogy nehéznek vagy nagyon nehéznek tartja a munka és magánélet összeegyeztetését. Míg a legkevésbé nehéznek Finnországban tartják ezt (20%), addig a legnehezebbnek Magyarországon (77%). Elsősorban a nők és a gyermeküket egyedül nevelők körében válaszolták magasabb arányban, hogy nehézséget okoz az élet két jelentős területének összehangolása. „Ez a magas arány 2012-re sem sokat változott véleményünk szerint” – mondta el Svéda Dóra, a Jól-Lét Alapítvány ügyvezető-helyettese. Már a kérdéskör kommunikációja sem egyszerű: sok vállalatnál nem igazán beszélnek a gyermekvállalásról, és ilyen környezetben a nők inkább a táppénzt választják a feszélyező munkahelyi légkör helyett. Holott a cégek érdeke azt kívánja, hogy tervezhetően, és minél kevesebb idő után térjenek vissza dolgozni az értékes szaktudással rendelkező édesanyák. Ennek támogatására hoztuk létre Proaktív GYES-menedzsment Programunkat, amely rendszerszinten tekinti át a témakört. Egyszerre támogatja a HR-szakembereket a legjobb gyakorlatok és a pontos jogszabályi háttér ismertetésével, illetve coaching és mediációs technikák révén, és segítő információkkal látja el a kisgyermekes munkavállalókat speciális élethelyzetük minden állomásán” – magyarázta az ügyvezető-helyettes.
A Jól-Lét Alapítvánnyal is együttműködött Magyar Telekom Kismama programjának célja, hogy a vállalat kapcsolatban maradhasson a gyermeküket otthon nevelő munkatársaival, hozzájárulva sikeres visszatérésükhöz a munka világába. Hírlevelekkel, kismama tájékoztatóval segíti a vállalat az otthon lévő szülőket abban, hogy tájékozódni tudjanak a vállalattal kapcsolatos hírekről, a munkavégzéssel kapcsolatos kedvezményekről, juttatásokról. „Külön kismama oldalt is létrehoztunk a gyermeküket otthon nevelő kollegák számára az intraneten, melyről az aktuális információk mellett érhető el otthon is az intranetes belső állások tárháza, továbbá vállalati rendezvényekkel is támogatjuk a folyamatos kapcsolattartást – mondta el Szőcs Gábor, a Magyar Telekom HR-kompetencia specialistája.