Miért nem tud elterjedni az atipikus foglalkoztatás nálunk?

Az osztrák, burgenlandi munkaerőpiacon 90 ezer, a nyugat-magyarországin 460 ezer munkavállaló dolgozik, nagy anyagi és szociális különbségekkel. A megállapítás az IGR – Jövő a határtérségben elnevezésű, a burgenlandi Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB), és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) nyugat-dunántúli irodái együttműködési projektjének munkaügyi előadása alapján született - számolt be a zaol.hu.

A megváltozott gazdasági körülményekhez alkalmazkodni képtelen hagyományos foglalkoztatási formák mellett megjelentek a kor kihívásaihoz igazodó, nem hagyományos, atipikus munkavégzési formák. Ilyenek többek között a részmunkaidős foglalkoztatás, a határozott idejű szerződés alapján történő munkavégzés, továbbá a távmunka is, mindezek megjelenése pozitívan hat a foglalkoztatásra – állapítja meg a szakszervezeti tanulmány a zaol.hu szerint.

A tanulmány megállapítása szerint az atipikus foglalkoztatottak aránya az utóbbi években nőtt Magyarországon, de még jócskán elmarad az uniós átlagtól, noha a módszer alternatíva lehet a munkanélküliség csökkentésében. Európában az elmúlt 5-7 évben létrehozott új munkahelyek több mint 50 százaléka kifejezetten atipikus munkahely volt. A módszer terjedésének oka Nyugaton is a pénzügyi és gazdasági válság munkaerő-piacra gyakorolt negatív hatása volt.

Az atipikus foglalkoztatási formák elterjedését az információhiány mellett a pénzügyi ösztönzők hiánya, a jogszabályi környezet még mindig fellelhető hiányosságai nehezítik, de az is meghatározó, hogy az ebben a formában történő foglalkoztatás nem része a magyar munkakultúrának, és a munkát keresők sem preferálják. Ugyanis ezek általában kisebb bérrel, erősebb szociálpolitikai bizonytalansággal, illetve esetenként munkahelyi izolációval társulnak.