Mire jó az intézményen belüli nyelvvizsga?
Az intézményi nyelvvizsgák utoljára ebben a félévben tehetők le. Vajon tényleg könnyebbek, mint államilag elismert társaik? Ennek járt utána a nyest.hu.
A hatályos felsőoktatási törvény szerint mesterképzésre és doktori képzésre csak az vehető fel, akinek legalább egy írásbeli és szóbali nyeltudást igazoló, középszintű (B2 szintű), államilag elismert nyelvvizsgája van. Az alapképzésben szerzett felsőfokú oklevél (BA, BSc) is csak akkor adható ki, ha a hallgató egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Ez alól a rendelkezés alól igen kevesen mentesülnek. Azoknak a hallgatóknak, akik legalább 40 évesen kezdték meg felsőfokú tanulmányaikat, és záróvizsgájukra legkésőbb a 2015/16-os tanévben sor kerül, nem kell nyelvvizsga a diplomához.
Azok számára viszont, akiknek már csak a nyelvvizsga-bizonyítvány hiányzik az oklevél kiadásához és a záróvizsga óta eltelt 3 évben nem sikerült államilag elismert középfokú nyelvvizsgát szerezniük, lehetőségük van a felsőoktatási intézmény által szervezett belső nyelvvizsgán igazolni nyelvtudásukat. Erre legutoljára az idén, azaz a 2012/13-as tanév tavaszán záróvizsgázóknak lesz lehetősége.
Miben különböznek az intézményi nyelvvizsgák az államilag elismert vizsgáktól? Feltehető, hogy a helyi vizsgák könnyebben megszerezhetők. Természetesen élesben egyik ilyen vizsgát sem lehetett kipróbálni, de az interneten fellelhető vizsgaleírások és vizsgatesztek segítségével megpróbáltak képet alkotni arról, helytálló-e a feltételezés.
Sokak számára a nyelvtani feladatlap a nyelvi vizsgák legnehezebb része. Az Origó nyelvvizsga 50 kérdésből álló tesztsorai sokakat elriasztanak, bár évtizedek óta igen hasonlóak, így remekül fel lehet rájuk készülni. Újabban azonban a nyelvvizsgákon nem feltétlenül ellenőrzik célzottan a nyelvtani tudást. Az EURO és ECL vizsgákon egyáltalán nincs már külön „nyelvismeret” feladat. Senki ne gondolja azonban, hogy nem is kell figyelnie a mondatszerkesztésre vagy a elöljárók használatára. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási feladatokat csak azok tudják jól megoldani, akik nagyjából helyesen használják a nyelvet.
A nyest.hu több intézményi nyelvvizsgát is tesztelt, és azt tapasztalták, ezek valóban jóval könnyebbek államilag elismert társaiknál. A középfokú szinthez legközelebb a Gábor Dénes Főiskola vizsgája állt. A pécsi Állam- és Jogtudományi Kar vizsgája ennél könnyebb, és elsősorban a jogi szaknyelv alapvető ismeretét vizsgálja. A Nyíregyházi Főiskola intézményi vizsgája meglehetősen könnyű, körülbelül egy államilag elismert alapfokú nyelvvizsga szintjének felel meg a vizsgálatok alapján.