Kudarcmenedzsment a sokszori visszautasítás után

Hogyan lehet a kudarcot túlélni, ebből felállni, meglátni az esetleges lehetőségeket? Lehet-e hasznosan eltölteni a várakozás, reménykedés, próbálkozás sokszor akár évekig tartó küzdelmét?

Ismerős végszó az állásinterjún: "köszönjük, hogy eljött, majd értesítjük". Ezt a visszajelzést hetekig nagy reményekkel, és még nagyobb aggodalommal várják az érintettek. És ha az eredmény esetleg negatív, akkor sokakban hosszabb-rövidebb időre valami összedől. A biztonságérzet, az önbizalom, a pozitív jövőkép.

Rakovszky Lujza pszichológus arról beszélt a HVG Állásbörzén, milyen veszélyei lehetnek a hosszan tartó munkanélküliségnek, illetve hogyan lehet ebből kilábalni. A szakértő előadása elején kiemelte, hogy a munkanélküliségre az első érzelmi válaszreakciók a félelem, a düh, a bánat, valamint a bűntudat. Ráadásul az illető anyagi kényszerpályára kerül, felerősödik az elszegényedéstől való félelem, amik életmódbeli változást is okozhatnak.

Az ilyen változások jól megfigyelhetők abban, hogy csökken a személy aktivitása - például reggel sokáig fekszik az ágyban, internetezik, tévézik, és észrevétlenül eltelik a nap. Romlik az önértékelése, a frusztráció pedig növekszik.

A csalódott álláskeresőnek egy idő után eltűnik a reális jövőképe, azt felváltja a reménytelenség. Pedig ahhoz, hogy új állást szerezzen valaki, nélkülözhetetlen az önbizalom, a remény, ezek nélkül lehetetlenség pozitív képet sugallni a leendő munkaadónak, aki ennek a hiányában nagyobb valószínűséggel utasítja el a jelentkezőt.

Veszélyek

Rakovszky Lujza szerint az álláskeresési időszakban nagyobb a veszélye, hogy különböző függőségi állapotok kialakulnak. Ilyen lehet az alkoholfüggőség, a dohányos több cigarettát szív el, erősödik a társfüggőség, de nem ritka, hogy illegális vagy legális drogokhoz nyúl valaki. Ez utóbbiakhoz sorolja a pszichológus a nyugtatókat, altatókat, amiket eleinte azért kezd szedni, mert a tétlenségben felborul az illető napirendje, felborulnak az éjszakák, eltűnik az időérzékelés.

Érdekességként hozzátette, hogy az erőszakos cselekményekre való hajlam is felerősödhet a munkanélküliek körében (a kialakult frusztráció miatt), de áldozatokká is gyakrabban válhat az, akinek nincs állása.

A negatív érzelmi reakciók pedig a szervezetre is rossz hatással lehetnek. Rakovszky Lujza szerint a stressz, a szorongás könnyen kiválthat magas vérnyomást, szívproblémákat vagy depressziót.

Mi a megoldás?

Bármilyen hihetetlen, vannak "sikeres" munkanélküliek, róluk kell példát venni. Vannak, akik ilyenkor fedeznek fel magukban vagy az életükben fontos értékeket, rátalálnak új képességekre.

A szakember hozzátette, hogy mindenki merjen segítséget kérni a családoktól, a barátoktól. A munkanélküliség ugyanis nem szégyen, inkább úgy érdemes rá tekinteni, mint egy állapotra, ami előbb-utóbb elmúlik. A megfogalmazáson is sok múlthat, ha valaki munkanélküli helyett álláskeresőként definiálja magát, annak pozitívabb a kicsengése.

Ezen felül érdemes hatékonyan kihasználni a szabadidőt. Az álláskeresés mellé bőven belefér, hogy valaki elkezdjen sportolni, vagy tanulni, esetleg akár a konyhaművészetben is fejlesztheti magát. Szinte bármilyen időeltöltés jó lehet ahelyett, hogy valaki magába roskadva egész nap a szobájában üljön.

A szakértő tanácsa szerint érdemes gyorsan megtérülő ismereteket elsajátítani. Például megtanulni, hogyan adja el magát valaki, vagy egy közeli ismerőssel elpróbálni az állásinterjút, és utána meghallgatni az építő jellegű kritikákat, és tanulni belőle.

Fontos továbbá, hogy a kiesés ne okozzon hátrányt a felkészültségben, így mindenképp érdemes képben maradni, mi történik, milyen változások történnek az adott szakterületen, ahol az illető el akar helyezkedni. Ennek érdekében érdemes akár rendezvényekre, nyílt napokra, konferenciákra is ellátogatni, vagy bármilyen más módon tovább képzeni magunkat.